Jövő év januárjában vagy február elején nyílik majd meg Budapesten az egész térségben egyedülálló állandó holokauszt-emlékkiállítás Harsányi László miniszteri meghatalmazott szerint. A Páva utcai emlékközpontban egy föld alatti kiállítótérben és a műemlék zsinagóga területén elsősorban öt család történetén keresztül kívánják bemutatni, mi történt a zsidó és roma származású magyar állampolgárokkal a vészkorszak idején.

 

Immár harmadik alkalommal módosították a Páva utcai emlékközpontban megrendezendő állandó kiállítás megnyitóját. Először 2004-re, majd 2005 áprilisára s végül 2005 őszére tervezték a megnyitót. A tegnapi tájékoztatón Harsányi László, a projekt miniszteri meghatalmazottja, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke azt ígérte, ez év végére „műszakilag és fizikailag" elkészül az állandó kiállítás. A kormányjavaslatától függ, hogy 2006 januárjában vagy február elején lesz-e az ünnepélyes megnyitó.

 

Annyi bizonyos, hogy az utóbbi időkben komoly akadályok hárultak el a kivitelezés megkezdése elől. A Közbeszerzési Bizottság -másodszorra, érdemi vizsgálat nélkül - elutasította a vesztes pályázó, a Mafilm Szcenika jogorvoslati kérelmét, így a Trifólium Hungary Kft. köthette meg a szerződést a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítást szervező programirodájával augusztus l-jén. Korábban a Rajk László belsőépítész nevével fémjelezhető Mafilm Szcenika első fellebbezésére az egész pályázatiajánlat-kérő eljárást meg kellett ismételni.

 

A hazai holokausztot feldolgozó állandó emlékkiállítás terve hat éve, még a Fidesz-kormány jóvoltából kapott zöld jelzést. A Budapesti Zsidó Hitközség tulajdonában lévő Páva utcai zsinagóga épületében kialakított emlékközpontot tavaly tavasszal avatták fel, de akkor csak egy időszaki kiállítás - az Auschwitz-fotóalbum mai a középpontban - fogadta a látogatókat; azóta is csak ez tekinthető meg, s ez akkor sem pótolja az átfogó, az eseményeket részletesen bemutató állandó kiállítást, ha azok a fotók, amelyek az albumba kerültek, egyedülállók.

 

Sokan kifogásolták, hogy azelőtt újították fel a szóban forgó program keretében a zsinagógát, mielőtt elkészült volna az állandó kiállítás forgatókönyve, ráadásul a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége érdekének és szándékának megfelelően műemlékké is nyilvánították az épületet, ami még inkább megnehezítette, hogy abban minden szakmai igényt kielégítő múzeumi kiállítás nyíljon. Voltak, akik azt is kifogásolták, hogy kutatói, tudományos téren párhuzamosságok keletkeztek az emlékközpontban berendezkedő Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (HDKE), illetve az állandó kiállítás megszervezését lebonyolító Nemzeti Múzeum Páva utcai Állandó Kiállítás Programiroda között. A tárlat megvalósítását minden bizonnyal lassította Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter megszorító politikája. Az egyik legutóbbi fejlemény az volt, hogy lemondott a HDKE tudományos igazgatója, Varga László. Az Élet és Irodalomban így indokolta lépését: „a dolog nem rólunk, áldozatokról szól, hanem pénzről, (párt)politikáról, presztízsről".

 

A tegnapi tájékozatón Molnár Judit arról szólt, a mindenekelőtt a fiatal korosztályokat megcélzó kiállítás az állam és állampolgár viszonyának változásait követi nyomon az adott korszakban (a XIX-XX. század fordulójától 1944-ig). Egy budapesti nagytőkés, egy bonyhádi és egy kárpátaljai kispolgár és egy pesti tisztviselő zsidó család, illetve egy bicsérdi roma család sorsán keresztül igyekeznek bemutatni a jogfosztás, a kifosztás, a szabadságtól, a méltóságtól és az élettől való megfosztás stációit.

 

Ezenkívül természetesen „köztörténeti" szinten is értelmezhetővé válnak az események, sőt a nemzetközi párhuzamok megjelenítésére- is gondot fordítanak. A kiállítás magában foglalja az embermentők és az ellenállók installációját is. Bihary Sarolta látványtervező azt vázolta, a belsőépítészeti installáció, a vizuális kommunikáció és a digitális technika fortélyait egyaránt beveti a 410 milliós költségvetést elnyert kivitelező cég.

 

TÁRLAT HUZAVONÁVAL. A zsidó közösségen belül sokan bírálták a program lebonyolítóit amiatt, hogy míg az Orbán-kormáy idején másfél-két év alatt, közbeszerzési eljárás nélkül létrejöhetett a Terror Háza, ebben a ciklusban évek óta halasztódik a holokausztkiállítás ügye. A tárlat körüli huzavona azután vált szélsőségessé, miután kiírták a komplex megvalósítási pályázatot; két hátrányba került pályázó is küzdött igazáért, ám végül az a Trifólium Kft nyert, amely 2001-ben az MSZP kongresszusának installációját szolgáltatta.