Az előző esti díszbemutatóra a magyar fővárosba érkezik a francia rendező, aki Szász János laudációja után "felvezeti" 1985-ben elkészült alkotását. Claude Lanzmann filozófus, újságíró, filmrendező a Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir által alapított Les Temps Modernes folyóirat igazgatója. 1974-ben kezdett filmjén dolgozni; az anyaggyűjtés, a szemtanúk és túlélők felkutatása, a forgatás, valamint az utómunkák több mint tíz évig tartottak.
A tizennégy országban felvett, több mint 300 órányi anyagból Lanzmann öt év alatt vágta össze a végleges, 570 percnyi alkotást. A Soá (Shoah) hangok és arcok egymást váltogató hosszú sora: túlélők és a halálgyárak működtetői, megindult és még mindig ellenszenvvel átitatott szemtanúk emlékeznek vissza a riporter szerepét is betöltő Lanzmann kamerája előtt - olvasható a Terror Háza ismertetőjében.
A rendező a filmben egyetlen másodperc archív felvételt sem használ. Minden képe jelenkori állapotokat rögzít: földutakat, zöld gyepet, síneket, vonatokat, pályaudvarokat fényképez arról, hogy néz ki ma az egykori borzalmak helyszíne.
A rendező szerint a holokauszt történetét képekben nem lehet megmutatni, részben azért, mert nincsen olyan olyan autentikus filmanyag, amely nem a már felszabadított vagy kiürített táborokban készült.