A kiállítás főfalán annak a 640 magyarnak a neve olvasható, akiket a zsidó üldözöttek mentéséért az izraeli Yad Vasem Intézet igaz embernek nyilvánított. A nevek között középen néhányuk fotója látható. Középen pedig a felirat: „A horogkereszttel szemben áll az egyszerű kereszt". A jobboldali falon idézet olvasható a Pesti Hírlap 1938. május 5-i számából, amely az akkor még életbe nem lépett első zsidótörvény kapcsán így ír: „Ez a javaslat még a zsidóságot sem alázza meg annyira, mint amennyire megsérti a keresztény középosztály fiait, amikor azt teszi fel róluk, hogy az állampolgári jogegyenlőség alapelvének semmibevételével - jogfosztástól, gyámkodástól, kényszeralkalmazkodástól várjuk megélhetésünket". Ugyanezen a falon látható a deportálásokban főszerepet játszók arcképe, neve. Szemben pedig a tények, adatok, rövid összefoglaló a zsidó és a cigány holokausztról. A kiállítás megnyitóján vetítették Claude Lanzmann 1974-ben kezdett és jó húsz éve befejezett Shoah című filmjét. Laudációjában Szász János filmrendező méltatta a háromszáz órányi anyagból 570 percesre összevágott alkotást. Mint mondta, a francia filmpróféta, aki túlélőket, szemtanúkat, hóhérokat egyaránt megszólaltat filmjében, nem könnyíti meg a néző dolgát. Nemigen beszél a felelősségről, nincsenek kész tanulságai. Nem használ archív anyagokat, nem akarja megidézni a múltat. Klee-vel szólva nem reprodukálni akarja a láthatót, hanem láthatóvá akarja tenni a láthatatlant. A Shoah című film készítése idején megnézte egy német tiszt amatőr filmjét, amelyet halott zsidókról készített. Ezek képzelet nélküli képek - mondta róluk. Filmjében sem a képzeletet, hanem a gondolkodást hívja társául. Áll szemüvegesen, fesztelenül vagy összefonott karokkal a lengyel paraszt előtt, aki a kertjéből látta a vonatokon érkező, megsemmisítésre szánt zsidókat, mellette áll a tolmácsa, nyár van, süt a nap, zöld a mező, ameddig a szem ellát, s megkérdezi: - Akkor is ilyen szép idő volt? - Még szebb - feleli a szülőföldjére büszke lengyel paraszt. Ezen a ponton találkozik múlt és jövő. Ugyanez a táj volt az, ahol mindez megeshetett, ugyanez a nap sütött le áldozatokra, hóhérokra, együtt érzőkre és kárörvendőkre. Ugyanezek a sínek, ugyanezek a rámpák vezettek a halálba. A Shoah című filmet mindaddig vetíti a Terror Háza a Magyar Tragédia 1944 című kiállítás termében, amíg van érdeklődő.