A holokauszt áldozataira emlékezett az ország a hét végén. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke - Schmitt Pál és más ellenzéki politikusok társaságában - a Terror Háza Múzeumban rendezett gyertyagyújtáson vett részt szombaton. A volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy mindenkit megillet a szabadsághoz, a biztonsághoz, az emberi méltóság tiszteletéhez való jog, és Magyarországon soha többé nem lehetnek olyan diktatórikus rendszerek, amelyek ártatlan emberek életét oltják ki. A megemlékezés résztvevői az MTI tudósítása szerint átmentek a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, ahol a nap folyamán filmvetítések, előadások, beszélgetések szerepeltek a programban.

 

Az Élet Menete Alapítvány szervezésében szombat este fáklyás felvonulást tartottak Budapest belvárosában. A tömeg, amelyben a kisgyerekektől az aggastyánokig minden korosztály képviseltette magát, a Liszt Ferenc térről indult az egykori gettón át a Dohány utcai zsinagógához. A hangszórókból zsidó zene szólt, az erkélyekről és ablakokból megrendült emberek nézték a méltóságteljes felvonulást. De nem mindenki mérte fel, milyen esemény részese: az egyik sarkon színes lufikat áruló asszony kínálgatta portékáját.

 

A zsinagóga előtt Lamperth Mónika belügyminiszter arra emlékeztetett, hogy annak idején a magyar közigazgatás együttműködője, hallgatólagos támogatója, vagy előkészítője volt a deportálásoknak. A Magyar Köztársaság belügyminisztereként megkövette az áldozatokat és hozzátartozóikat. Ugyanakkor szólt azokról a kevesekről is, akik életüket kockáztatták zsidó honfitársaink megmentéséért.

 

Budapest soha többé nem lehet a kirekesztés és a gyűlölködés városa - jelentette ki Schiffer János főpolgármester-helyettes. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi felidézte 1944 tavaszát, amikor a zsidókat sárga csillag viselésére kötelezték, április 16-án pedig megkezdték a gettósítást. Ez nem a mi szégyenünk, hanem azoké, akik a történelmi tragédiát előidézték -mondta Schweitzer József.

 

A felszólalók megemlékeztek a népirtás roma áldozatairól is. A rendezvényen számos baloldali és liberális politikus vett részt, közöttük Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető, aki az MSZP képviselői nevében közleményt adott ki. A dokumentum szerint a cinikus politikai vétkekből erkölcsi és történelmi bűnök származhatnak, a párt ezért arra kéri az emlékezőket, hogy a hétköznapokon se felejtsék el a történelmi tragédia tanulságait.

 

A zsinagóga elől az Élet Menete a Duna-partra vonult. A Kossuth térhez közeli szakaszon

 

látható Pauer Gyula: Cipők a Duna-parton   című   alkotása, amely azoknak állít emléket, akiket a háború utolsó hónapjaiban a nyilasok lőttek agyon. Mielőtt kivégezték volna, kifosztották áldozataikat, és arra kényszerítették őket, hogy levegyék cipőiket. A szobrász hatvan pár lábbelit formált meg vasból.

 

A késő esti órákban, a szoborkompozíció avatóünnepségén Gyurcsány Ferenc kormányfő mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy nincs mentség arra, ha egy kormány elárulja polgárait: a mindenkori kormánynak a hűség politikáját lehet csak folytatnia az árulás politikájával szemben, A miniszterelnök esküvel fogadta, hogy a kormány megvédi a szabadságot, és nem enged teret a gyűlöletnek.

 

A holokauszttagadó Ernst Zündel németországi őrizetbevétele ellen tiltakoztak szombaton szélsőjobboldali és skinhead szervezetek a budapesti német nagykövetség épületénél, a Várban. A Vér és Becsület, a Lelkiismeret ´88 Csoport és a Magyar Nemzeti Front közös rendezvényén a távirati iroda becslése szerint mintegy százan vettek részt.